Proiect finanțat în cadrul Programului Operațional Regional și co-finanțat de Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvoltare Regională

gheorgheni

Gyergyóditró

Kép megtekintése

Gyergyóditró falu a mai Romániában Hargita megyében. Orotva tartozik hozzá. Gyergyószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra a Maros, a Ditró és a Martonka-patak törmelékkúpjain a Gyergyói-medence északi részén fekszik. Románia egyik leghidegebb települése: a fagyos napok száma évente átlag 175. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1929. február 11-én mérték, és - 36,5 °C volt.

Nevének eredeti alakja a magyar Detrejó (= Detre pataka) és eredetileg víznév volt. Ennek eredete a gót drohti (= tekervényes patak) főnév.

Története

A székely faluközösség tízesekbe szerveződött. A XVI-XVII. században a tízeseknek, mint területi szerveződéseknek, pontosan körülhatárolt feladatkörük volt a település gazdasági-katonai életében. A tízesek tulajdonában voltak a szántók, rétek, legelők és az erdők. A tízes legfontosabb feladatköre azonban 10 katona biztosítása volt. A tízes közössége döntött arról, hogy kit küldjön mustrára vagy hadba, s ez a tény a székely szabadság egyik alapelvét alkotta. A XVII. században a népesség döntő többségét a szabadparasztok adták, akiknek ugyanakkor a katonáskodás is lételemévé válik. Fokozatosan jelennek meg a kézművesek, kereskedők és az értelmiségiek is.

A Gyergyói-medencében 1643-ban 97 család foglalkozott kézművességgel vagy kereskedéssel, illetve volt zsoldos katona vagy értelmiségi. A székely rendiség alapelemei már a XV. század második felére véglegesítődnek.A gyalogkatonák a népesség döntő többségét alkották, akik a falvak földjeinek felosztásakor egy nyílföldet kaptak. A belőlük alkotott sereg gyalogos hadként vett részt a királyi illetve vajdai katonai egységekben.A lófők két nyílföldet kaptak a termőterület felosztásakor. Könnyűlovas egységekben szolgáltak.A főnépek mint nehéz páncélos lovasok három-öt nehéz fegyverzetű lovassal jelentek meg a hadban és ettől függően 3-5 nyílföldben részesültek.A székely szabadságot nem mindenik fejedelem vagy főúr nézte jó szemmel. Az évszázadok folyamán egyesek ígyekeztek ezen jogokat megnyírbálni, mások meg visszaállítani. A jogok visszaadása rendszerint akkor történt, amikor a székely haderőre erősen szükség volt, vagy az valamilyen kimagasló fegyverténnyel bizonyította ütőképességét.

Az 1562-es segesvári országgyűlés a - földhözkötötteket - és a más földjén lakókat jobbágyoknak nyilvánítja és 1566-ban a volt libertinusokat mint jobbágyokat adományozza János Zsigmond fejedelem a székely főembereknek. Szárhegyen ekkor került 57 család Lázár István függőségébe. Ez igen jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy 1567-ben Szárhegyen 48 kaput számoltak, míg Ditró 26 kapuval rendelkezett. A medence egyes települései kedvező földrajzi fekvésükkel, gazdasági fontosságukkal vonzóerőt jelentettek az ide letelepülni szándékozók számára. A XVII. században számtalan örmény család talált itt otthonra. Az örmények nagy része Moldvából települt át a török-tatár zaklatások elől. 1614-ben az őslakosság és a bevándorlók közötti arány a következőképpen alakult Ditróban. A családok összlétszáma 52, melyekből őslakó 44 család, míg 8 család bevándorolt.

Míg a XVI. század utolsó évtizedében a székelység egyéni, társadalmi, jogi felemelkedése viszonylag ritka volt, a XVII. század első hat évtizedében ez a folyamat tömegméreteket öltött, és a társadalom gyökeres átalakulásásához vezetett. 1607-től 1655-ig 127 családot lófősítettek a Gyergyói-medencében. 1654-ben Ditróban 12 nemest találunk az összeírás szerint. A lófők és gyalogkatonák az 1721-es összeírás szerint a székely társadalom zömét alkották. Gyergyó alszékben ekkor 864 szabad székely családot (77,9 %) találunk.

A pestisjárványok és a kuruc szabadságharcban való részvételért hozott szigorítások nagyon megnehezítették a megélhetést. A főkormányszék által kirótt adóterhek 1744-ben Ditrót 836 rajnai forint fizetésére kötelezték. 1750-ben Ditró társadalma a következőképpen tagolódott. Nyilvántartásba vettek 2 nemesi családot, 153 szabadost, 31 jobbágyot, 11 zsellért, valamint 28 más csoportba sorolandó családot. Ekkor az összlakosság 225 családból állt. A népesség számában ezidőben Ditrót csupán Gyergyószentmiklós és Alfalu előzte meg. Egy 1773-ban készült határőri kimutatás 356 családfőt és 840 fiúgyermeket tüntetett fel, ami 2400 lakosnak felel meg, de 1910-ben már 6151, míg 1930-ban 6785 főt írtak össze. A község társadalmi szerkezetében igen nagy változást hozott az 1945 utáni rendszerváltás. Az államosítás, kollektivizálás és az erőltetett iparosítás oda vezetett, hogy a tegnapi földműves mára már ipari proletárrá lett. Ditrót sem kerülte el ez a folyamat. A helybeli ipari létesítmények mellett a környékbeli vállalatok ígértek munkahelyeket azon földműveseknek, akik a kollektív gazdaságban nem találták meg a megélhetés lehetőségeit. Ez a folyamat szétzúzta az évszázados hagyományokat, felrúgta a faluközösség írott és íratlan törvényeit, és elhozta az erkölcsi széthullást.Az állandó katonáskodásért járó székely szabadságjogokat számtalanszor kétségbe vonták és ez a székelység zendüléseihez, lázadásaihoz vezetett az uralkodóval szemben. II. Ulászló uralkodásával a székelység helyzete megváltozott, s a XV. század utolsó éveiben sokat szenvedtek Báthory István erdélyi vajda kegyetlenkedéseitől. De Losonczi László és Bélteki Drágfi Bertalan uralkodása sem volt más. A legkeserűbb megpróbáltatások mégis Szapolyai János 1510-től kezdődő uralkodása alatt súlytották a székelyeket. Az elkeseredett csíkiak, gyergyóiak és háromszékiek 1511-ben feldúlták a fejedelmet szolgáló és kiszolgáló primorok épületeit. Az 1562-es esztendőben hatalmas lázadás tört ki, amelyben Gyergyó lakossága is részt vett. Rettenetes volt a győztes fejedelem bosszúja. A harmadik rend bűnhődött a leginkább, mert a lázadásban résztvevő lófők kegyelmet kaptak, csupán állandó katonai készenlétre kötelezték őket. A megsértett fejedelem jobbágysorba taszítja az egész harmadik rendet, a hűséges híveit pedig megajándékozza. Igy Csík- és Gyergyó-székben 10 ember 217 jobbágyot kap ajándékba a fejedelemtől.

Az elszegényedett lófők is önként álltak jobbágysorba, csakhogy terhes kötelezettségüktől szabadulhassanak. A jobbágyokra kapuként rótták ki az adókat, így Ditróban 26 kapu adózott. Elmondhatjuk, hogy az 1562 utáni időszak szomorú fordulópont a székelység történetében. Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek igyekeznek tömeges felszabadítással megfékezni a katonáskodás elől jobbágysorba menekülés folyamatát. 1575-ben a székelyek ismét felkeltek ősi jogaik visszaszerzése érdekében. Ezt a lázadást Báthory István fejedelem verte le és torolta meg a legnagyobb kegyetlenséggel. Ez után az óvatos fejedelmi támogatás évei következtek, amikor apró engedményekkel igyekeztek lecsendesíteni a lakosságot. Ez azonban nem mindig sikerült. A gyergyóiak 1583-as lázadásának leverése után Báthory Zsigmond fejedelem Gyergyószentmiklós lakosságát és területét 3500 tallérért adta el a szárhegyi II. Lázár Andrásnak. Ekkor csupán 44 darabont család őrizhette meg szabadságát. Egy 1646. január 5-én kelt rendelettel I. Rákóczi György 27 ditrói családot emelt a paraszt rendből a puskás gyalogok sorába. 1595-ben, amikor a török elleni hadműveletekben ismét nagy szüksége volt a székely katonákra, Báthory Zsigmond arra kényszerült, hogy visszaállítsa az ősi székely szabadságjogokat. Ez a nagylelkűség azonban nem tartott sokáig, mert egy év múlva ismét visszavonta engedményeit. Ebben a lépésben kereshetjük az 1596-os felkelés okait, amikor Apafi Miklós verte le a lázadást Újfaluban és Szárhegyen. A megtorlást véres farsangként emlegeti krónika. Mihály vajda 1599. november 28-án visszaadta a székelység szabadságjogait, mivel hűségesen szolgálták őt a hadban. 1657-ben II. Rákóczi Györgyöt a szultán hűtlenségéért a tatárokkal bünteti, melyek nagy szerencsétlenséget hoznak az országra. 1658-ban, amikor a gyergyói hadköteles lakosság II. Rákóczi György törökellenes háborújában vett részt, egy 3000 fős tatár-moldvai martalóc sereg betört a Gyergyói-medencébe Tölgyes irányából és Ditrót is felgyújtották.

A főként asszonyokból, öregekből és gyermekekből álló védők Szárhegynél különböző hadicselek alkalmazásávan legyőzték a betolakodókat, súlyos veszteséget okozva azoknak. A csata emlékét a Szárhegyet és Ditrót összekötő országút mentén emelt emlékoszlop őrzi.A XVII. századvég elhozza A Habsburg-török egyensúly megváltozását. Erdély önállósága megszűnik. Állandósul az osztrák uralom. A csácsári katonák megszállják Gyergyót, erőszakoskodnak, önkényeskednek. A katonaelszállásolások miatt a gyergyóiak sokat panaszkodnak. A habsburg hadsereg ellátásának terhei nyomorba döntötték a lakosságot. A másik kibírhatatlan teher az adórendszer volt. Ilyen körülmények között a székelység szívesen csatlakozott a Rákóczi Ferenc által meghirdetett kuruc mozgalomhoz. Az 1703-as év végére néhány erősség kivételével az egész Székelyföld a kurucok pártján volt. Az 1704. augusztus 27-én összeírt gyergyói katonák között találunk 55 szabadságharcost Both Ádám vezénylete alatt. A szabadságharc kegyetlen vérbefojtása után a Habsburgok nem vették igénybe a székelység hadkötelezettségét.1764-től kezdődően a gyergyóiak mint határőrkatonák vettek részt most már a Habsburgok háborúiban. Ezek az állandóan gyakorlatozó katonák, a két székely gyalogezred és a huszárezred tagjai a kor hadi művészetének mesterei voltak.Az 1848-as forradalom és szabadságharc helyi okai közé sorolhatjuk - dr.Garda Dezső szerint - a gazdasági, társadalmi, politikai élet ellentmondásait, a szász és örmény kereskedők és a helyi lakosság közötti konfliktusokat, valamint a székely határőrkatonák elnyomását az osztrák General Comando által.

Látnivalók

* Barokk római katolikus Szent Katalin temploma 17. századi, tornya 1653-ban épült, 1712-ben megmagasították, 1746 és 1757 között a templomot újjáépítették, egykor erődített fal vette körül.
* Mellette a 75 m magas 1908 és 1913 között épült neogótikus nagytemplom, a Gyergyó legnagyobb kéttornyú temploma, mindez Románia második legmagasabb temploma.
* Határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el.

Híres emberek

* Itt született 1844-ben Puskás Tivadar a telefonhírmondó feltalálója.
* Itt született 1876-ban Siklódi Lőrinc szobrászművész.
* Itt született 1886-ban Vendl Aladár geológus.
* Itt született 1888-ban Csiby Andor helytörténész.
* Itt született 1890-ben Vendl Mária mineralógus, természettudós.
* Itt született 1927-ben Tarisznyás Márton néprajzkutató.